2011. szeptember 2., péntek

Monolog

Fiatal koromban, mar amire emlekszem, mindig csak 'diak' voltam es annak is tartottam magam, hiszen 17-18 ev tanulas utan jo hogy erosen benne marad az emberben a diaksag.A diaksagon belul, voltam Kisdobos es uttoro is, aminek a mai napig nem lattom ertelmet, de nem volt valasztasunk. A csaladi feszekben, fiu, occs es unoka rangokkal tiszteltek meg es ezek a rangok a mai napig elnek.Rovidke eletem soran voltam mar katona, Gyakornok, sot tulelo is,amikor 2001-ben haza jottem New Yorkbol. Aztan szep lassan dolgozni kezdtem es mernok lettem. Mindig voltam valami es valaki, mindenkinek mas, de a legtobb 'rangot' a 2011-es ev hozott nekem. Iden eloszor volegeny voltam, majd ferj lettem, amit meg mindig furcsa kimondani es gondolom ti sem ugy beszeltek rolunk, mint Mr es Mrs Nagy, persze nem is vagyunk azok,mert magtartottuk a neveinket, de valahol a papirok melyen mar hazasok vagyunk es en ferj vagy az Inez pedig feleseg. Meg mindig kulonos a felesegemrol beszelni amikor tudom, hogy az Inezrol van szo. Sok valtozast nem vartunk a papirtol es nem is lett, megkimeltunk magunknak rengeteg macerat es most mar boldog hazassagban vartuk a kovetkezo tulusvaltast'. A hazassag intezvenyevel egyutt rengeteg uj rangot kaptam, vo, sogor, vej stb stb, fene se tudja kovetni oket. Ami a legfontosabb es lebizarabb az Augusztus 24.-en tortent. Amikor is Apa lettem.
Igen, hihetetlenul hangzik, foleg nekem, aki apa nelkul nott fel. Milyen az, hogy kell csinalni? Ezek a gondolatok cikaztak a fejemben, de gyorsan atleptem rajtuk, mert a legjobb a tiszta lappal indulas es megprobalok az osztoneimnek adni egy eselyt, hogy mit hozznak ki belolem es a csaladombol. Ezaz, meg egy titulus, csaladfo is lettem, ami szinten ujdonsag, de szeretnek, mint mindenben, ebben is megfelelni es tudasom legjavat adni. Szoval nagyot fordul az elet es a forgas kozepontjaban Roxana es a csalad all. A nagybacsisagomrol meg mar nem is beszek.
Az elmult egy hetben visszatertem diakka, diak vagyok az apasag iskolajaban es a gyerekneveles intezeteben. Tanulnom kell az apasagot es a csaladi kor fogalmat. A rengeteg tanulas mellett, lassan elfeljtem megnezni az esti meccseket, a bluray es PS3 jatekokra sem lesz ido egy darabig, de most ugy erzem, hogy nem is kellenek, van egy valos imadnivalo kislanyunk aki miatt szinte megall az ido es nemhogy felnott dolgokat akarnak csinalni, mint TV es jatekok, hanem egyenesen en megyek at gyereknek es azon veszem eszre magam, hogy hulyen gugyokok es egy 3 kg-os alvo gyeknek beszelek.... :-)
Roxana meg csak eszik es alszik, neha lepisili a nagymamat, lekakilja az anyut, ordibal a papa fulebe es estenkent velem alszik el. Ez a mi kis csaladunk, amire nagyon buszke vagyok. Ujabb kepeket majd jovo7en rakok fel...

1 megjegyzés:

Jucika írta...

Jól mondod- és jól írod. Nekem még mindig nagyon tetszik ahogy vélekedsz a világról és Magatokról. És persze ezt leirni is jópofán kell.

Atival együtt büszkék vagyunk Rátok, tuti hogy ügyesen fogjátok csinálni és egy boldog kislány szüleivé 'tanuljátok be' magatokat. :D Néha beleférhet egy két meccs pihenésképpen, pl. a tegnapi magyar-svéd (2-1)!! hisz kell a sport is annak a leánynak! Utóbbit az ablakból beszűrődő zajok miatt fura élvezettel hallgattuk, ugyanis előbb hallottuk a gólokat mint ahogy az 'élő' képen megtörtént...

Sok puszi
J & A