Akkor, Most es Utana

10 evvel ezelott meg minden mas volt. En eppen friss diplomas katona voltam es a szentesi laktanyaban teptem a WC-papirbol kialakitott 'baka-naptaramat'...ugyanmar, kinek kell a centi.. :-)
Ejjeli kapuorseg alatt volt sok idom gondolkodni, hogy mi lesz velem, mit kezdek az elettel es a kihivasokkal, de nem foglalkoztam ilyen melyenszanto gondolatokkal, maradtam a kozeli jovo kihivasainal.
2003 Marciusa-ban szereltunk le, aminek az emlekerol a hirhedt 'Sose Volt' videonk gondoskodik:

Fiatal, katonaviselt friss diplomas voltam....na ilyen leirast mostanaban, mar nem sok emberre lehet adni . Ok, mi majdhogynem utolso generacios katonak voltunk, nem sok mindent csinaltunk, de legalabb volt osszetartas, csapatmunka es a tudat, hogy ha kene mi lennenk a 'ferfiak' az orszagban, akikre lehet szamitani. Most meg mi van a modernkor 'ferfiai, az uj generacio, festi a hajat, noveoperaltatja magat egesz nap a facebookon log es barmit megcsinal, amig a szulei eltartjak, kozben meg a neten reklamal, hogy elakarja hagyni az orszagot, mert nincs jovoje stb. 

Nagyon hamar el lehet tevedni az elet utvesztojeben es ha rossz utra tersz akkor jo ha valaki ott van es segit neked. A honvedseg is ilyesmi intezmeny volt, hasonlo koru, fiuk ferfiak osszezarva, ahol sok baratsag megpecsetlodott, de nagyon sok tarsalgas is folyt az esetleges jovobeli tervekrol, hogy kibol mi lenne, mi lesz. Irigyeltem, akinek mar akkor volt terve.....nekem nem volt.

Ehhez kepest, most itt vagyok, kulfoldon elek, csaladom es felesegem van. Biztos nem igy terveztem volna, ha akkoriban Rozsa Gyuri megkerdezi, hogy mit gondolok a jovomrol,de nagyon orulok es buszke vagyok ra, hogy igy alakult es nagyon halas vagyok az embereknek, akik segitettek oda jutni,ahol most vagyok.....

Egeszen pontosan ma, 6 evvel ezelott hagytuk el a szulofoldet es probaltunk szerencset Skociaban. A hogyant, mar mindenki ismeri, de hogy meddig, az meg mi sem tudjuk. Hat evvel ezelott kezdodott ez a csodalatos utazas, aminek sok sok anyagi es erzelmi hatasa volt. A csaladrol es 'baratokrol' mar irtam. Csalad meg van, baratok mar megfogyatkoztak. A kezdeti nepszerusegunk,hamar visszaesett es sok olyan ember van,akivel akkor beszeltem utoljara, amikor kivittem a repterre.

Hat eve jottunk ki max 2 evre, hogy gyujtsunk egy kis penzt, de eves kozben jon meg az etvagy, es mi csak eszunk es eszunkbe sem jutt hazamenni. Azaz en mindig is szerettem volna visszamenni, de a jozanesz azt mondja, hogy most ne....kesobb, meg lehet hogy Roxana fogja azt mondani, hogy mi itt vagyunk otthon es o nem akar menni sehova.....Ki tudja.

A lenyeg hogy megy a versenyfutas...a kezdeti celjainkat mar reg elertuk, de az uton, eszrevetlenul mindig uj celok jelennek meg es soha, de soha nem lesz vege ennek a versenyfutasnak, mindegy hogy kulfoldon vagy Magyarorszagon 'versenyzel' elso sosem lehetsz es magaddal kell kiegyezz, hogy mikor dolj hatra es elvezzd kicsit, amit eddig elertel.